Harrington, William – COLUMBO – AZ FBI ÁRNYÉKÁBAN
Az egyszerű amerikai rendőrök nem igazán szeretik, ha munkájuk során bármilyen módon is felmerül az FBI neve. Columbo hadnagy azonban nem egy hétköznapi rendőr. Azzal ő is tisztában van, hogy léteznek olyan személyek, akikről nem lehet rosszat mondani. Ilyen ember volt a félelmetes hírű FBI nagyhatalmú igazgatója, Edgar J. Hoover. Az FBI nem az a szervezet, amelyik szeretné, hogy packázzanak vele. Az ismert újságírónő, Betsy Clendenin viszont éppen a legendás hírű igazgató leleplezésén dolgozott. Akik tudtak erről, talán nem is lepődtek meg, amikor egy levélbomba végzett vele. Gyilkosság vagy valami más? Az izgalmas, váratlan fordulatokkal teli nyomozás során nyomon követhetjük azt, ahogy Columbo rájön az összefüggésekre, és leleplezi a bűnöst. Ki állhat a háttérben?

Koestler, Arthur – ALVAJÁRÓK
Az Alvajárók, amelyben az univerzumról alkotott kép változását, a csillagászat és a fizika kialakulását vizsgálja a babiloniaktól Newtonig. Miközben átfogó történelmi, tudományos és filozófiai ismeretekkel megrajzolja az adott korszak kulturális képét, és bemutatja azokat a kiválasztott személyiségeket – Kopernikuszt, Tycho de Brahét, Keplert, Galileit-, akiknek a tudományos gondolat fejlődése köszönhető, a szerző korszerű tudományképet sugall. “A tudomány haladását általában egyenes vonalú, józanul töretlen fejlődési folyamatnak tekintjük – írja –, holott nagyon is szabálytalan, olykor a politikai gondolkodás evolúciójánál is cikcakkosabb csapást követ.

 

King, Stephen – ATLANTISZ GYERMEKEI
Főhősei tőle megszokott módon egy kisvárosban nőnek fel, élnek át kisdiákként reális és szürreális borzalmakat, majd szerteágazik az útjuk: a korántsem hétköznapi Bobby sorsa a hétköznapi egyetemista lét lesz, nagy szerelméé a terrorizmussá fajuló proteszt-mozgalom, két barátjáé pedig a legszörnyűségesebb harctér, amit Amerika valaha is látott. Az utolsó fejezetben testi-lelki sérülésekkel, középkorúan térnek vissza szűkebb pátriájukban (már aki megmaradt), hátha a múltjukban megváltást találnak.

Leavitt, David – AZ INDIAI HIVATALNOK
1913 januárjának egyik reggelén a különc, karizmatikus, és harminchét évesen már kora legnagyobb matematikusának tartott G. H. Hardynak indiai bélyegekkel teleragasztott, rejtélyes borítékot hoz a posta Cambridge-ben. Egy önjelölt matematikus zseni kusza levelét találja benne, aki azt állítja, hogy egy hajszál választja el minden idők egyik legfontosabb megoldatlan matematikai problémája, a Riemann-sejtés bizonyításától. Némelyik matematikuskollégája csupán tréfának tartja a levelet, Hardy azonban meg van győződve róla, hogy Rámánudzsan Srínivásza, a kikötőhatósági hivatalnok megérdemli, hogy komolyan vegyék. Egy Neville nevű fiatal professzor épp Madrászba készül a feleségével, Hardy pedig elhatározza, hogy többet is megtud a titokzatos Rámánudzsanról, és ha lehet, ráveszi, hogy jöjjön el Cambridge-be. Ez a döntés aztán nemcsak a maga és a barátai életére lesz nagy hatással, hanem a matematika egész történetére is.

Lévai, K – A SZERELEMFÜGGŐ
Lévai Katalin legújabb regényének hősnője így elmélkedik beteljesületlen szerelméről, amely lelki egyensúlyának végzetes megbomlásával fenyegeti. Ám érzelmei elfogadhatatlanok a kisvárosi közegben, ahol él, hiszen egy saját neméhez vonzódó fiatal nőről van szó.
Mi lesz ennek a vége? Szerelme, a tanárnője kötélnek áll, vagy az elutasított leány végül bosszút áll magáért? Mi a bűn és van-e rá feloldozás?
A súlyos téma arra sarkallta a szerzőt, hogy összetördelve a tőle megszokott barátságos, mesélős stílust, egyes szám első személyű vallomásos lírát írjon; szavai költészetté állnak össze A szerelemfüggő lapjain.